Hangok

Most vettem észre valamit. A börtönblokkos lövöldözésben az a nagy puska, amivel Csubi lőtt, mintha annak a hangját újra felhasználták volna 6 évvel később az AT-ST lövéseihez.

És hasonlóképpen: úgy véltem észrevenni, hogy amikor Windu mester elindul letartóztatni Palpatine-t, és felszáll a LAAT-re, akkor mintha pont ugyanaz a hangeffekt volna hallható, mint 25 évvel korábban a karbonittömböt kiemelő gép hangja.

Továbbá, amikor a vukik támadásba indulnak, akkor meg esküszöm, ugyanazt a hangot is hallottam belekeveredni a csatakiáltásba, ami annak a nagy zöld gyíklénynek a hangja, amit kicsivel később Obi-van az Utapaun meglovagol.

Ilyeneket veszek észre, de a Wilhelm-sikolyt sosem ismerem fel. 🙂

Windu tényleg meghalt?

A film azt sugallja, hogy Mace Windu meghal a Sith-ek bosszúja végén. De valóban meghalt?

Lássuk, mit látunk: Mace csonkolt kézzel, erővillámoktól sújtva kizuhan az ablakon.

1. Csonkolt kéz: láttunk már ilyet, senki sem halt bele.
2. Erővillámoktól való sújtás: ilyet is láttunk, ebbe sem halt bele senki.
3. Zuhanás a coruscanti éjszakába: ez sem újdonság, egy Jedinek gyerekjáték túlélni. És nyilván nem véletlenül lett Windu mester a Jedi Tanács feje, a legnagyobb Jedik közül is a legnagyobb.

Szóval mivel nem mutatják a holttestét, ezért simán lehetséges, hogy Darth Maulhoz és Boba Fetthez hasonlóan ő is túlélte a végzetesnek tűnő jelenetet.

A Sith-ek bosszúja regényváltozata

Olyan négy-öt évente mindig elolvasom a hat film regényváltozatát. Októberben megint nekiálltam. Most tartok a Sith-ek bosszújánál. Arra tisztán emlékeztem, hogy a filmhez képest sokkal jobb (egészen más megvilágításba helyezi a film eseményeit), de az csak most tűnt fel, hogy mennyi utalás van az EU-ra (Jabiim, Muunilinst, Ventress, stb.)
Ráadásul Needa kapitány is szerepel benne: megadásra szólítja fel Grievoust, és ő rendeli el a tűzoltóhajókat is, amikor Anakinék lezuhannak.
Marhajó ez a könyv, mindenkinek ajánlom. Ha valaki nem szeret olvasni, akkor a hatból legalább ezt az egyet mégis.

Nem bánja meg. 🙂

Hideg

Valamikor réges-régen, a Zalai Hírlapban...