1979. június 21.

1979. június 21-én vették fel A Birodalom visszavág 379-es jelenetét, melynek során Han Solót karbonittömbe ágyazzák.
Alan Arnold, a film sajtóreferense rávette Irvin Kershnert, hogy egész nap mikrofont viseljen, s így a teljes forgatásról hangfelvétel készült.

Arnold a hangfelvétel ebédszünetig tartó szakaszából egy jó nagy részletet közölt a Once Upon a Galaxy: A Journal of the Making of The Empire Strikes Back című könyvében, majd évekkel később Jonathan W. Rinzler is egy meglehetősen terjedelmes részt idézett a felvételből a The Making of Star Wars: The Empire Strikes Back című szerzeményében. A kettő persze sok helyütt fedi egymást, de mindkettőben olvashatók olyan részletek, amik a másikból hiányoznak.
Most a két könyv anyagát egyesítve (és persze magyarra fordítva) közlöm az egészet; szerintem roppant érdekes olvasmány. :)

[Reggel 8 óra.]
Irvin Kershner: Ez a díszlet annyira különleges, hogy mindenre oda kell figyelnünk. Például erre a kis lámpára. Aggaszt, hogy itt hátul túl világos van.

Peter Suschitzky, operatőr [nevetve]: Szerintem téged most minden aggaszt.

Kershner: Igen, minden aggaszt. Minden részlet fontos, főleg az ilyen kis apróságok.

Suschitzky: Szerintem rendben van a világítás.

Kershner: Be kellene gőzölni az egészet. Szeretném a gőzön keresztül láttatni az alakokat. Tudom, hogy a világítást megnehezíti, mert a gőz elmossa a fényeidet, de valamit ki kell találnunk. [Kershner áthelyezteti a lámpákat.] Nagyon oda kell figyelnünk. Menjünk vissza egy leheletnyit! Most egészen vissza! A kamerát ott hátul akarom látni, ott nem lesz útban. Igen, oda rakjátok! Tegyétek odébb a lámpákat! Mindent el kell mozgatni! Minden legyen ködös! Ez most kell megcsinálni, mielőtt elhelyezem a színészeket. Ha mindenki a helyén lesz, egyszerűen csak felvesszük az egészet két kamerával, az egész firlefrancot.

David Tomblin, első asszisztens: Rendben.

[Megérkezik Harrison Ford.]
Ford: Sziasztok!

Kershner: Jó reggelt!

Harrison Ford: Hogy vagy?

Kershner: Próbáltalak hívni tegnap. Találkozni szerettem volna veled, megbeszélni a jelenetet, de nem értelek el. Pedig próbáltalak délután és kora este is. Beszélni akartam volna a jelenetről, mert agyaltam rajta, és rájöttem pár dologra, ami nem logikus úgy, ahogyan most van.

Ford [a lefagyasztott Solo-kellékről]: Igen, van pár. És van még egy gondod. Már korábban is akartam szólni a művészeti részlegnek. Az ing nem stimmel. Egyértelműen nincs rajta dzseki.

Kershner: Az nem gond. Leveszik rólad, mielőtt leeresztenek a szénfagyasztó aknába.

Ford: De ennek az ingnek hiányzik az ujja.

Kershner: Francba! Kihagytunk valamit. Tudod, mit?

Ford: Mit?

Kershner: Láttam már igazi kivégzést, és azt akarom, hogy ez is olyan legyen.

Ford: Én is.

Kershner: Félmeztelenre vetkőztetik az embert. És ez mindig megalázó. Tudod, mit csinálnak a gázkamrában? Fekete gatyát adnak rád, hogy akik utána kiviszik a testedet, ne érintkezzenek a bőröddel, ami a gáz miatt csíp. Szóval úgy kell csinálnunk, mint ha ez is egy kivégzés lenne, mint ha akasztófára mennél, leszámítva, hogy itt leeresztenek egy aknába, tudod.

Ford: Oké, szóval az ujjatlan ing lesz. Átmenjünk a lakókocsidba beszélgetni?

Kershner: Igen, de előbb beállítom a jelenetet, hogy dolgozhassunk a belépődön. Csak a belépőn. Ez igazából te jeleneted, Harrison. Téged jobban érint, mint a többieket. Úgyhogy bezárkózunk pár percre, és átbeszéljük.

Ford: A sminkben leszek. Szövegezés lesz?

Kershner: Igen, szövegezés. Harrison, rájöttem valamire, amivel foglalkoznunk kell. Han Solónak fogalma sincs, hogy ő az egyetlen, akivel itt valamit csinálni akarnak. Mindhármatokat bevezetnek, de nem tudtok semmit sem. A hercegnő sem tud semmit, csak érzi a veszélyt. Egyikőtök sem járt még ezen a helyen. Nem tudjátok, hogy hol vagytok. Erre ki kell találnunk valami szöveget.

[Harrison távozik.]

Kershner: Rendben, kérek egy rohamosztagost ide, egy rohamosztagost oda, és egyet amoda... Az ő mozgása nem tetszik.

Tomblin: melyiké?

Kershner: Ő ott. Tegnap is itt volt?

Tomblin: Igen.

Kershner: Hát, nem kéne mozgatnia a fejét. Biztos vagyok benne, hogy nem volt itt tegnap. [beállít egy másik rohamosztagost.] Kicsit hátrébb állnál, kérlek? Állj oda a sarokba, de nehogy lees! Ha mégis leesnél, majd a dobozok felfognak, nem lesz bajod. Hoppá! Ne állj ennyire közel a széléhez, mert tényleg leesel! [a Boba Fettet játszó Jeremy Bullochnak] Jeremy, gyere ide, és állj itt! Maradj így! Maradj így! Ez az, Jeremy! Próbáld így! Kellene egy pár őr is. Van őrünk, ugye?

Tomblin: Van kettő.

Kershner: Kettő elég is. [Suschitzkynek] Valami nem stimmel. A lépcsőnél az egyik lámpát lejjebb tennéd? Szeretném, ha a lépcső homályosabb lenne.

Suschitzky: Nem nagyon tudom homályosabbá tenni, hacsak nem teszek fel szűrőket, mert ezek foszforeszkáló lámpák. Azokat nem lehet homályosítani.

Kershner: Ó, értem.

Suschitzky: Sokkal több gőz lett, mint gondoltuk. Így tompa lesz a fény.

Kershner: Teljesen ki kellett volna kapcsolni azokat a lámpákat. Lebegő fényeket szeretnék. Lebegjenek a fények!

Suschitzky: Kit akarsz elsőként behozni?

Kershner: Az egész csapat bejön; azon gondolkodom, hol lenne a legjobb a felvétel. Csak azon a rámpán tudnak bejönni? Hátulról kéne bejönniük. Szóval, ide lejönnének, itt megállnának, aztán lenne egy ellensnitt beállítás, amikor kimennek.

Tomblin: Egyébként is kell ellensnitt ebben a díszletben.

[A díszlet szimmetrikus volt, így az ellensnittek ugyanabba az irányba készültek azt a látszatot keltve, mint ha a színészek háta mögül készültek volna, pedig csak ők fordultak meg.]

Kershner: Várj egy percet! Van itt egy szép, magas látószög. Ez nem rossz, innen belátod az egészet. Igen, ó igen, ez működik. Eddig még nem néztem fel ide. Ez a baj ezzel a díszlettel: nem tudod körbejárni. Arréb tudnátok tenni ezt a… köszi. [stáb arrébteszi a tárgyat.] Ezt nézd, Dave!

[David Tomblin majdnem leesik a díszlet széléről. Nagyjából egy óra elteltével kiválasztják a fő kamera látószögét és elhelyezik az őröket. Kershner most különböző objektíveken keresztül szemléli a díszletet.]

Kershner: Nem láttad a musztereket, ugye?

Suschitzky: Nem, még nem.

Kershner: Ó, a francba! Hát, szeretném, ha átmennél a vágószobába, és megnéznéd őket, oké? Még ma reggel. Mert segít, hogy mindent vizualizáljunk. Hű öcsém, megvan, megvan! Öcsém, a százötvenessel valami nagyon érdekeset láttam! Látni lehet a lábukat. Nézd, mi történik!

Suschitzky: Ennyire szűk látószöget szeretnél?

Kershner: Igen, igen!

Suschitzky: Nem szeretnél megnézni egy széles látószöget?

Kershner: Így jól néz ki. Hadd nézzem meg a százassal is! A százassal is jól néz ki. Nézd meg egy százassal! Nézd meg, csak az érdekesség kedvéért! Rendben, legyen a százas!

Suschitzky: Kombinálhatjuk is a kettőt.

Kershner: Igen, legyen ott fenn is egy pár kamera! [a színészeknek kiáltva] Oké, felvétel! Sétáljatok! [Suschitzkynek] Tetszik, ahogy a fejek eltűnnek egy pillanatra, aztán felbukkannak, majd újra eltűnnek. És ez a markoló izé [a karbonittömböt megfogó karom] ahogy felemelkedik a magasba, miközben körülötte sétálnak. Tetszik, hogy mindez fókuszon kívül van.

Suschitzky: Amíg itt vagy, megnézhetnéd ötvenessel is.

Kershner: Ötvenessel csak egy átlagos sétának tűnik. Teleobjektívvel viszont nem az. Úgy akarom behozni őket, hogy a néző ne tudja, hol vannak. Megállnak. Látod, ahogy körülnéznek. Ezután majd bevágunk pár közelit. Egy közelit Vaderről és Landóról, amikor Vader azt mondja, “Tegyék a szénfagyasztóba!” Bamm! Bevágunk egy közelit a reakciókról, aztán váltunk nagytotálra, amikor a vuki megvadul, és elkezdi össze-vissza hajigálni az embereket.

[40 perc elteltével még mindig még mindig folytatódik a diskurzus.]
Kershner: Idejönne az egész csapat, kérlek? Amint látjátok, a teleobjektívvel remekül néz ki a dolog. Egészen addig a pontig, amíg a szereplők amögé a markoló izé mögé nem érnek, ami felemelkedik. Ide kéne egy vágás, és lemennek a lécsőn, és az az izé még mindig emelkedik.

Kelvin Pike, kameraman: Szerintem mindkét kamera pont a közepét veszi.

Kershner: A teleobjektívvel azt kell venni, igen. A szimmetria nem látszik teleobjektívvel. A nagylátószögűvel viszont ki kell jönnie a szimmetriának. Jó a csapat. Ez egy jó csapat, nem gondolod?

Pike: Ó, de. Kitűnő.

Kershner: Eddig minden jól megy. Jó a csapat, minden jól megy. Ide is tehetnénk rohamosztagosokat, látod, fókuszon kívülre. Keretezhetnénk a képet néhány rohamosztagossal az előtérben, így egész más dimenziót kapunk.

Kershner: Elnézést, kérhetnék ide egy rohamosztagost? Csak egyet. Kérek egy rohamosztagost, aki itt áll.

Tomblin [a másodasszisztensnek]: Steve, kérünk még egy rohamosztagost.

Kershner: Azon gondolkodok, hogy az a markoló izé lent legyen-e. Fel kellene emelkednie.

Tomblin: Nem úgy volt, hogy felemelkedik, ahogy a teleobjektívvel svenkelünk?

Kershner: De, csak az a baj, hogy olyan nagy ez az izé, hogy mindent kitakar. Egy nagy fekete bizbasz, amiről azt sem tudni, hogy micsoda. Pedig érdekes lenne, ha felemelkedne a markoló, amikor a szereplők bejönnek, mert akkor mögüle bukkannának elő, ahogy az akna bezárul. De nem, ez túl bonyolult.

Tomblin: Megkérem őket, hogy próbáljuk el egyszer, és akkor láthatod.

Kershner: Megmondom neked, hogy lehetne még jobb. A markoló maradjon lenn, amíg bejönnek, és elfoglalják a pozíciójukat! Ezután vágunk az ő nézőpontjukra, és akkor kezdene felemelkedni az az izé, és mögötte ott áll Vader Landóval, és azt mondja: “Tegyék a szénfagyasztóba!” Érted, mit mondok?

Tomblin: A platform fent legyen?

Kershner: Ne, ne, a platform lent legyen! A markolónak a platformig kellene leérnie, érjen hozzá a platformhoz!

Tomblin: És a platform ott marad, míg Han rá nem lép?

Kershner: Így van.

Tomblin [egy segédnek]: Les, ereszd le a karmot, amennyire csak lehet!

Les: A padlót?

Kershner: Nem, a karmot! A karmot egészen le a padlóig!

Tomblin: Les, kérlek, ereszd le a karmot!

Kershner [ingerülten]: Engedd már le!

[Megvárják, míg leeresztik a karomszerű markolót.]
Kershner [objektívbe nézve]: Aha, most egy érdekes dolgot látok. A szűk objektívvel vesszük őket végig, míg el nem tűnnek a mozgó karom mögött. Eltűnnek mögötte. Utána vágunk egy olyan nézetre, hogy keresztüllássunk a karmon. Ahogy felemelkedik, megpillantjuk Vadert.

Tomblin: Bocsánat, hogy félbeszakítalak. A karom lemegy az aknába?

Kershner: Menjen csak le!

Tomblin: Hát, várj csak egy picit, Kersh!

Kershner [türelmetlenül]: A platform maradjon ott, ahol van! Csak engedd le a karmot!

Tomblin: Nem úgy szeretnéd, hogy el legyen rejtve az aknába?

Kershner: Pontosan úgy szeretném. Kérlek, hagyd ott, ahol most van!

Tomblin: Hagyd ott, ahol most van, Les! [Kershnernek] Szeretnéd, hogy mindenki a helyére menjen?

Kershner: Igen.

Tomblin: Gyertek be, emberek!

[Norman Reynolds látványtervező mostanáig várakozott, hogy beszélhessen a rendezővel. Végre megkapja a lehetőséget, s bemennek Kershner irodájába. Reynolds a Felhőváros reaktoraknájának daruhídjánál játszódó jelenet modelljét mutatja meg.]

Kershner: Amikor majd Luke erre a pontra ér, megpillantja Vadert.

Reynolds: Igen.

Kershner: A természetes reakciója vagy az lesz, hogy hátrahőköl, vagy csak elkezd hátrálni.

Reynolds: Igen, én is így látom.

Kershner: Elkezd hátrálni, aztán hirtelen megmutatjuk nagy látószögben a helyszínt, és uramisten, ki fog hátrálni arra a vékony hídra! Luke bekapcsolja a kardját. Nem látjuk, hogy mit lát, és elkezd hátrálni. Közeliben mutatjuk, hogy hátrál, az arcát mutatjuk, a feje betölti az egész képet. És ott van Vader, csak pár lépést tesz. Ez remekül fog működni.

Reynolds: Igen.

Kershner: Jobb, ha ezt feljegyzem, mert ez igenjónak tűnik. Látod, ezért segít a modell. A modell nélkül ezt nem látnám.

Reynolds: Ja.

Kershner: Kösz, hogy felhívtad rá a figyelmemet, mert most már ez is megvan. Ez mindig aggasztott. Mi a következő? Az orvosi szoba.

Reynolds: Hát, ez csak egy vázlat. Attól tartok, nem lesz időm egy rendes rajzot mutatni neked, de mindegy, kérdés, hogy kör alakú legyen-e az ablak vagy szögletes.

Kershner: Nem kör alakút akarunk?

Reynolds: Gary [Kurtz, a producer] mondta, hogy szögletesnek kéne lennie, én nem tudom. Csak fel akartam hívni erre a figyelmedet, kíváncsi vagyok a véleményedre.

Kershner: Miért kéne az ablaknak szögletesnek lennie?

Reynolds: Úgy véli, hogy ha szögletes alakú ablak látszik a képen, az jobban mutatja, hogy egy hajón vannak.

Kershner: Aha. Annak a hajónak nem kör alakú ablakai vannak?

Reynolds: Olyan ablaka lehet, amilyet akarsz. Lehet kör alakú vagy bármilyen. Ez csak az ő ötlete volt. Én nem akarok…

Kershner: Először is, Luke és Leia ott állnak előtte, ugye? Azután, hátulról mutatjuk, hogy az Ezeréves Sólymot nézik. Látod, ezt jó volna kék vászon előtt felvenni. Aztán pár pillanatig mutatjuk, hogy a droid dolgozik. Aztán hátrahúzunk, és látunk itt sétálgató embereket. Na most, ezt mind ellensnittben csináljuk.

Reynolds: Ja.

Kershner: Luke egy közeliben felkel az asztalról, érted, és Leia elsétál mellette, megyünk vele, egészen az ablakig. Nem tudom, hogy egy szögletes ablak eléggé elegáns-e. Megvan már az ablak, ugye?

Reynolds: Még nem csináltattam meg.

Kershner: Nem lehetne a reaktorállomás ablakát használni?

Reynolds: Nem azt fogjuk használni.

Kershner: Nem azt fogjuk használni?

Reynolds: Nem azt fogjuk használni. Már alig várják, hogy… Ez Carrie utolsó jelenete, ugye? Már alig várják, hogy befejezze a forgatást.

Kershner: Értem, értem. Hű, öcsém! Kidolgoztuk már a Luke kezével kapcsolatos dolgokat?

Reynolds: Ez pont a másik dolog, amiről beszélni akartam veled, csak hogy lássam a reakciódat.

Kershner: Nos, elő kell rukkolni valamivel.

Reynolds: Elő is fogok rukkolni valamivel — rozsdamentes acél, ugye?

Kershner: Várj egy percet! Ideje kikapcsolnom ezt a magnót, mert ez már titkos téma.

[Reynolds nevet. A hangfelvétel 11 órakor indul újra. A beszélgetés Ford és Kershner között zajlik, az utóbbi lakókocsijában.]
Kershner: Tudod, Harrison, arra jöttem rá, hogy neked fogalmad sincs, mi fog itt történni. Nem tudod, hogy mi ez a hely. Ez a helyzet, szóval ki kell találnunk ide némi párbeszédet.

Ford: Igen, tényleg hiányzik innen valami.

Kershner: Így van.

Ford: Utoljára akkor láttak minket a nézők, amikor a cellában voltunk, Lando kisétált, és azt mondtam, “Te nemes lélek”, igaz?

Kershner: Igaz.

Ford: És Csubi és Leia felemelt.

Kershner: Igen, és közben Lando segíteni akart.

Ford: Amikor kisétált?

Kershner: Igen. Jó, oké. Itt hagytuk abba.

Ford: Tehát többé-kevésbé tudom, hogy végem van.

Kershner: Igen.

Ford: Azon gondolkodom, mit csinál egy fejvadász. A forgatókönyvben nem szerepel, hogy igazából mit is csinál egy fejvadász, de ha egy fejvadász nem halálosabb a szarnál is [nevet], akkor elvesztettük a fejvadász drámai értékét.

Kershner: Így van, halálosnak néz ki, igen, így van.

Ford: Halott ember vagyok. Tartozom Jabbának, a huttnak. Nem fizettem ki a tartozásomat; ezért rámküldte ezt a fickót.

Kershner: Igen, de Jabba nem akarja, hogy bántódásod essék. Azt akarja, hogy sértetlenül légy leszállítva. De te ezt nem tudod.

Ford: Én ezt nem tudom. Én csak azt tudom, hogy mivel nem fizettem ki a tartozásomat, ki fognak nyírni. Ez a fickó ki fog nyírni, hacsak ki nem dumálom magamat. Erre sosem volt lehetőségem. Nincs olyan jelenet, ahol bárkinél is megpróbálnám kidumálni magamat ebből. Úton vagyok a szörnyű végzetem felé, és hát biztosan mondanék valamit, megpróbálnám kidumálni magamat, de nincs idő beszélgetni.

Kershner: Nincs.

Ford: Nem szólok egy szót sem. Bebörtönöztek minket, és kész. Na most, ez nem épp egy sírbeszéd ideje, de ööö…

Kershner: Igen, a helyzet reménytelennek tűnik, mert ott vannak a rohamosztagosok, és ott van Boba Fett is.

Ford: De akkor is, Han úgy gondolná, hogy van kiút.

Kershner: Hadd mondjam el, hol ebben a logika! Felfegyverzett emberek vesznek körbe benneteket. Szerinted Leiát és Csubit miért hozták ide?

Ford: Miért?

Kershner: Én tudom, hogy miért hozták őket ide. Rájöttem. Azért, hogy ne csinálj semmi zűrt. Mert ha ki akarnál törni, meg akarnál lépni előlük, ha csinálni akarnál bármit, ha nem akarnál belemenni abba az aknába, akkor megölnék Csubit és Leiát is.

Ford: Igaz, oké. Csubi megpróbál harcolni velük, de a kisujjamat sem mozdítom, hogy segítsek neki.

Kershner: Hanem leállítod, nehogy kinyírassa magát.

Ford: Mindezt az a karakter, akinek George azt adta a szájába, hogy “Minden jobb, mint ölbe tett kézzel várni arra, hogy elkapjanak.”

Kershner: Így van.

Ford: Mármint úgy értem, ez volt a szövegem az első filmben. Ez határozza meg Han jellemét. Szóval, inkább csatlakoznék Csubakkához a harcban, lelöknék annyit belőlük, amennyit csak tudnék, hisz már így is, úgy is halottak vagyunk. Most viszont már az előtt leállítom őt, hogy tudnám, hogy máskülönben megöletné magát. Azért nem harcolok, mert meg vagyok győződve róla, hogy Leia biztonságban van, hiszen Lando megkedvelte.

Kershner: Oké, akkor kell még egy jelenet…

Ford: Nem, elég csak megkérdeznem Landót, hogy mi lesz Leiával.

Kershner: "Mi lesz a többiekkel?"

Ford: Nem, csak Leiával.

Kershner: Oké, csak Leiával.

Ford: Szóval lehetne néhány mondat köztem és Billy Dee között. És akkor azt mondaná: "Túlságosan gyöngyörű ahhoz, hogy bántódása essék." Vagy valami ilyesmit. Érted?

Kershner: Azt is mondhatná: "Gondoskodom róla, hogy ne essék bántódása."

Ford: És mi lenne, ha azt mondaná: "Az enyém lehet?"

Kershner: Az már egy kicsit, hát... mellesleg, ekkor már tudod, hogy ragaszkodik Leiához.

Ford: Igen, de hogy fog ez egyáltalán lejátszódni? Ebben a jelenetben nincs idő az eszmecserékre.

Kershner: Szerintem Lando veled együtt jöjjön be. Nem, mondjuk, hogy már eleve ott van! Mielőtt Vader azt mondaná, hogy "Tegyék a szénfagyasztóba!", megállsz, és... nem, van még egy ötletem! Lando az előtérből érkezik. Mielőtt Vader belépne, Lando odamegy hozzád, és azt mondja: "Figyelj, haver, csak azt szeretném mondani...", de nem tudja megfogalmazni. Akárhogy is, te megérted a helyzetét. Nem tetszik neked, de megérted. Nem, így sem lesz jó, mert ez azt jelentené, hogy te már tudod, hogy csak téged küldenek be a fagyasztóaknába. Ez nem jó.

Ford: Lássuk csak! Vader azt mondja: "Tegyék a szénfagyasztóba!", Boba Fett pedig megkérdi: "És ha nem éli túl?" Beletelik egy percbe, míg mindenki ráeszmél, mennyire érzéketlenek, szenvtelenek ezek. De még mindig maradnak megválaszolatlan kérdések. Például hogy mi lesz Leiával.

Kershner: Még mindig azt hiszed, hogy valamit Leiával is tenni fognak.

[Harrison beletúr Kershner gyümölcsös táljába.]
Ford: Van még almád?

Kershner: Tessék, edd meg ezt! Már egy hete itt van, de még mindig jó. Ahogy mondtam, Leiát és Csubit azért hozták be, hogy jól viselkedj.

Ford: De azért azt nem gondolom, hogy Landóval haverkodnom kellene.

Kershner: Természetesen nem. Lando végül is kényszerből cselekszik. Látod az arcán; rájössz, hogy ő ezt nem így tervezte, hogy kicsúszott a kezéből az irányítás. És ahogy odalépsz arra a helyre, látod, ahogy ott áll, és szánalmasan néz ki. A cellában is szánalmasan nézett ki.

Ford: Mi lenne, ha amikor megérkeznénk, ránéznék, és azt mondanám, “Mi folyik itt?” Tudod, abban a hitben, hogy ez még mindig az ő műve.

Kershner: “Mi folyik itt? Mire készülsz?” [Kershner leírja a szöveget.] Rendben.

Ford: “Mi a terved, haver?”

Kershner: “Mire készülsz?” Legyen közhelyes, az sokkal jobb! “Mire készülsz most, cimbora?”

Ford: [nevetve] “Mire készülsz, cimbora?”

Kershner: "Kísérleti nyúl leszel".

Ford: Lando mondhatna olyasmit, hogy “Szerintük sokkal könnyebb lesz téged lefagyasztva szállítani”. A kezeimet hátrakötik, igaz?

Kershner: Igen.

Ford: Kössék össze inkább elöl! Elöl kell levenniük a bilincset, amikor felhelyeznek a cuccra, hiszen a kezeim így állnak [utánozza a karbonittömb kinézetét].

Kershner: Igen, ez igaz.

Ford: Megbilincselve kell bejönnöm. Na most, ebből gondolom, hogy valami történni fog. A többiek is ugyanígy jönnek be.

Kershner: Szerintem nekik nem kell. Csak téged kell bilincsbe verni.

Ford: Máshogyan jövök be, mint ahogy eddig láttak, így megbilincselve.

Kershner: Szerintem meg kell, hogy legyél bilincselve, és leveszik rólad, amikor leküldenek az aknába.

Ford: Megbilincselve kell lennem, mert… Ez nem gátolja a szerelmi jelenetet. Nem kell őt megölelnem ahhoz, hogy megcsókoljam. El sem tudom képzelni, hogy ilyen körülmények között hogyan engedhetnének meg nekem egy egyszerű csóknál többet. Durva és heves csóknak kell lennie, és aztán ennyi.

Kershner: Abszolút. Nem kell vacakolni.

Ford: Csak le kell ráznom magamról a fickót, aki fogva tart, és aztán Billy mondja, “Rendben van, hagyják!” Aztán annyi lenne még a jelenetem, hogy: “Tartalékold az erődet másik alkalomra, Csubi!”

Kershner: “Ha majd jobbak az esélyek,” igen. Ez jó.

Ford: “Amikor jobb a helyzet.” De ez a rész itt [a Leia-Han párbeszédre utalva; az 1979. február 20-án elkészült forgatókönyv ugyanis az alábbi párbeszédet tartalmazta:
LEIA: Szeretlek. Eddig nem mondhattam meg neked, de ez az igazság.HAN: Csak el ne felejtsd, mert még találkozunk!]

Kershner: Nem, nem, nem, ez nem lesz benne.

Ford: Helyes.

Kershner: Ez nem lesz benne. [szünet] “Eddig nem mondhattam meg neked.”

Ford: Ahogy elmegyek Leia mellett, szerintem csak annyit kéne mondania, “Szeretlek”.

Kershner: “Szeretlek.” És azt mondod: “Csak el ne felejtsd, Leia, mert még találkozunk!”

Ford: Ne, én…

Kershner: Igen, én csak azt mondom, ami ide van írva…

Ford: Amikor azt mondja, “Szeretlek,” kedvesen annyit mondhatnék, “Igen, tudom. Ne aggódj, még találkozunk.”

Kershner: Igen, mondanod kell, hogy “Még találkozunk.” Muszáj. Szinte kötelező.

Ford: [nevetve] De ha ő azt mondja, “Szeretlek,” én pedig, hogy “Tudom,” az meghökkentő, de helyénvaló és vicces.

Kershner: [nevetve] Igaz. Oké. Már csak egy nagy problémám van itt.

Ford: De valamilyen módon azt is mondanom kéne neki, hogy “Ne aggódj”.

Kershner: Ne, azt ne! Ezt nem mondhatod, mert nem tudod, hogy ez már nem a vég-e.

Ford: A lényeg: magam miatt már nem aggódok; már csak őérte aggódok.

Kershner: Tudod, mit? Vadernek nem is kéne ott lennie, egészen a végéig. Amikor az egész lezajlik, akkor lépjen színre Vader! Besétál, és csak annyit mond, “Tegyék a szénfagyasztóba!”

Ford: Ez remek, elkezdheted…

Kershner: Miért kéne végignéznie ezt a sok vacakolást? Nem kell ott lennie.

Ford: Igen, de épp ez az. Azért van ott, mert Boba Fettnek mondja, hogy mit szándékozik tenni velem.

Kershner: Akkor viszont mégis végig kell néznie az egészet.

Ford: El is sétálhatna.

Kershner: Nem, nem sétálhatna el. [nevet] Nincs hova elsétálnia. Ez egy szűkös helyszín. Látod, utálom az olyan jeleneteket, ahol a rossz fiú várakozik, és a végén azt mondja, “elég a szarakodásból, haladjunk!” És most épp ilyen ez a jelenet.

Ford: Kisétálhatna, és Boba Fett mondhatná, hogy "Tegyék a szénfagyasztóba".

Kershner: Nem, nem, nem, nem... ne Boba mondja... nem, nem, nem.

Ford: De hát Vader odaadott engem Boba Fettnek.

Kershner [Boba Fett szövegét próbálgatja]: "És ha nem éli túl? Az az én károm lesz?"

Ford: Mindjárt visszajövök. Iszom egy kávét. [Ford távozik.]

Kershner [sóhajt, folytatja az írást, lassan felolvassa a párbeszédet]: Csapat bejön, megáll Lando mellett. Négy rohamosztagos vezeti be őket. “És ha nem éli túl?” Han Vaderre néz. [Ford visszatér.] Oké, van itt valami érdekes. “A Birodalom kárpótol érte.” Vágás vissza. “Mi folyik itt, haver?” vagy “cimbora.”

Ford: “Haver.”

Kershner: “Mi folyik itt, haver?” Ez jó és gúnyos. És Lando azt feleli, ööö…

Ford: És ha “nemes lélek” lenne?

Kershner: Nem, azt már mondtad... és Lando azt feleli: "Le fognak fagyasztani". Nem, a "lefagyasztani" nem tetszik. "Beraknak a szénfagyasztóba." És Lando tisztában van vele, hogy valószínűleg meghalsz, ha oda betesznek.

Ford: Én is tisztában lennék vele.

Kershner: “Beraknak a szénfagyasztóba". Ez hogy tetszik? És megkérdezed: "Velük mi lesz?" utalva Leiára és Csubira.

Ford: Nem kérdezhetem, hogy "Velük mi lesz?", mert Lando már elmondta a cellás jelenetben, hogy mi lesz velük. Azt már felvettük.

Kershner: Akkor ahelyett, hogy "Velük mi lesz?", azt mondod: "Tehát beraknak engem a szénfagyasztóba", ekkor Leia megkérdezi, hogy miért, és te azt feleled: "Hogy jobban viselkedjek".

Ford: Az nem tetszene inkább, hogy: "Így udvariasabb leszek"?

Kershner: Az "udvarias" az túl homályos. A "viselkedés" sokkal jobb, mert egy gazember voltál, egy tüske a szemükben. Ez egyfajta büntetést jelent. Leia azt mondja: "Ebbe bele is halhatsz", és ettől veszti el Csubi a fejét.

Ford: Tudod, mi volna nagyszerű? Megmondom. Ha…

Kershner: Leia: “Miért? Miért?”

Ford: …ha Csubi fogná Leiát, magához húzná, átkarolná, s nem hagyná, hogy odanézzen; érted, mire gondolok?

Kershner: Ez nem rossz; ez érdekes. De erőt ad az arca látványa, ahogy nézi, hogy eltűnsz.

Ford: Ó, nem, én nem bánom, ha nem néz oda.

Kershner: Ha a végén megölelnéd...

Ford: Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy csak ott állnak, és néznek. A legjobb barátok végignézik a kivégzést? Ilyen nincs… Ilyet nem tudsz végignézni.

Kershner: Pedig végig kell nézniük.

Ford: Szerintem nem mondhatok olyat Csubinak, hogy “Még találkozunk,” vagy bármi hasonlót.

Kershner: Nem, nem, nem, nem mondhatsz.

Ford: És mi lenne, ha azt mondanám, “Ne pazarold az erődet! Velem minden rendben lesz. Rád bízom a hercegnőt. Vigyáznod kell rá.” Érted, mire gondolok?

Kershner: “Vigyáznod kell rá.” Jól van. [Egy stábtag lép a helyiségbe, ételt hoz, Kershner megköszöni neki.] “Vigyáznod kell rá.” Csubi gyászosan vakkant.

Ford: És ahogy megfordulok, Leia azt mondhatná, félhangosan, hogy “Szeretlek.”

Kershner: [lassan mondva, amit épp ír] Leia: “Szeretlek.” És Han azt feleli, “Tudom.”

Ford: Igen.

Kershner: “Igen, tudom. Még találkozunk.” Csók. Odasétál a platformra. [Leteszi a tollat.] Jobb lett a jelenet.

Ford: Na most, hogy fog menni a csók? Ha a karomnál fogva tartanak — tudod, milyen alacsony Carrie. Ha a karomnál fognak, és hátrahúznak, érted, mit mondok…

Kershner: Ezt le kell gépeltetnem.

Ford: Pompás.

Kershner: És oda kell adnom Landónak.

Ford: De nézd, figyelj, ha itt állok, és így beszélek hozzá, és Vader szól, hogy “Tegyék a szénfagyasztóba,” és jön a két fickó, és hátrahúz engem a karomnál fogva, ugye…

Kershner: Igen. Rendben, ezt bízd rám! Mindjárt visszajövök. Folytatni akarom.

[Kershner az 5-ös műteremben megkeresi Billy Dee Williamst.]
Kershner: Van némi változás. Egész éjjel dolgoztam a jeleneten, és most fogom legépeltetni, hacsak nincs szükséged gépelt változatra, bele is írhatod a jelenlegibe.

Billy Dee Williams: Beleírom.

Kershner: Kicsit érdekesebb lesz. Szóval az fog történni, hogy amikor feléd tartanak, Han odaszól neked, “Mi folyik itt, haver?” A “haver"-t nagyon becsmérlően értve, te azt feleled neki, nagyon halkan, hogy “Beraknak a szénfagyasztóba”.

Williams: Tudod, tegnap épp ez volt a gondolatom, amikor rájöttem, hogy…

Kershner: Igen, igen, azután Han azt mondja, “És ők miért vannak itt?” Merthogy Leiáért és Csubiért aggódik, érted? És te is. És ez ebben az érdekes. “És ők miért vannak itt?” Erre te azt mondod, “Hogy jól viselkedj,” ami ironikus, érted. Leia azt mondja neked, “Jól tudja, hogy ebbe bele is halhat” — mintha te volnál a felelős. Erre azt mondod neki, “Semmit sem tehetek.” A jelenet régi barátok között zajlik, akik gyötrődnek. Te is gyötrődsz, Han is gyötrődik, Leia is gyötrődik, érted? A jelenet egyébként jól nézett ki. Már láttam, amit tegnap felvettünk.

Williams: Nem gondolod, hogy ezzel túl korán elárulunk valamit?

Kershner: Nem, nem, nem. Nem árulunk el ezzel semmit.

Williams: Úgy értem, Lando kiszámíthatatlan. Ez a lényeg, nem? Szóval, nem igazán tudod, miféle.

Kershner: Igen, ez igaz. De már megvan a börtöncellás jelenet. Az igenjó lett. [Kershner átkiabál a helyiségen] Kay! [Kay Rawlings szkriptes odamegy hozzá.] Kay, legépelné ezt a két oldalt, és készítene egy pár másolatot? Az alapbeállítás készen áll a csapat érkezéséhez. Ők is készen állnak?

Ford: [Kershnernek] Visszamész a lakókocsidba?

Kershner: Igen, visszamegyek a cuccaimért.

[Ford távozik.]
Kershner [Williamsnek]: Hogyan állnál a legjobb barátod mellett, amikor épp a halálba küldik?

Williams: Azelőtt másnak láttuk ezt a szereplőt, igaz?

Kershner: Minden megváltozott, igen. Sokkal érdekesebb lett szerintem. Sokkal, sokkal érdekesebb. [egy stábtagnak] Ha lemész, odaadnád ezt Harrisonnak, kérlek? Köszönöm.

Williams [halkan]: "Beraknak a szénfagyasztóba." [hangosabban] "Beraknak a szénfagyasztóba."

Kershner [Han szerepében]: "Miért?"

Williams: "Hogy jól viselkedj."

Kershner [Fett szerepében]: "És ha nem éli túl?" Amikor Vader azt mondja, hogy "Tegyék a szénfagyasztóba!", akkor pokolian mérgesnek kell tűnnöd.

Williams: Leia hol van ekkor?

Kershner: Carrie mindjárt itt lesz, és kitaláljuk.

[Carrie Fisher megérkezik. Kershner odasétál hozzá.]

Fisher: Szia.

Kershner: Szia. Módosítottam a jeleneten.

Fisher: Tudom, Harrison mondta.

Kershner: Ja, módosítottam, mert egy millió ötletem volt, de egyik sem volt igazán jó, ugyanis nem adott választ egy fontos dologra: hogy miért vagytok itt végignézni. Miért nem hozzák ki egyedül őt a cellából, és fagyasztják le? Ennek így nincs értelme, igaz?

Fisher: Igaz.

Kershner: Nos, csakis egy oka van, és általában így tesznek kivégzéskor, hogy az áldozat ne küzdjön, ne csináljon ostobaságot. Ne próbáljon magával vinni a halálba senkit. Vader sem akar fennakadást. Ezt meg kell értened, különben csak állnál ott, mint egy darab fa.

Fisher: Értem.

Kershner: Ezért úgy kezdjük a jelenetet, hogy fogalmatok sincs, miért vagytok ott. Ekkor Han azt mondja Landónak: “Mi folyik itt, haver?” nagyon gúnyosan. Lando azt feleli, “Beraknak a szénfagyasztóba,” és rettentően rosszul érzi magát emiatt. Úgy érzi, kicsúszott a kezéből az irányítás. “És ők miért vannak itt?” Erre Lando azt mondja, “Hogy jól viselkedj.” Ekkor te azt mondod neki, “Jól tudja, hogy ebbe bele is halhat.” Látod, azelőtt az egész jelenet a tudatlanságon alapult, és azt szerettem volna, hogy inkább a tudáson alapuljon.

Fisher: Semmi szerelmi vallomás, semmi csók?

Kershner: Ó, dehogynem, minden folytatódik tovább, a csók, meg minden. Csak a jelenet eleje változik. A többi ugyanaz marad. Mindenki megkapja a maga példányát az új oldalakból.

Fisher: Ezt a másik részt nélkülem írtad.

Kershner: Nem, nem, nem, ez csak az első fele.

Fisher: Nincs semmije, amire Leia alkudozhatna. Nem tehetek semmit.

Kershner: Ezért vagytok itt mindannyian. Hogy Han rájöjjön, nem tehet semmit, mind tehetetlenek vagytok.

Fisher: Hát, ez nem tart vissza attól, hogy mondjuk, megpofozzam Landót, vagy ilyesmi, nem tudom. Mennyire áll közel hozzám?

Kershner: Épp melletted áll.

Fisher: Akkor megpofozhatom?

Kershner: Lássuk csak! “Hogy jól viselkedj.” “Maga gazember!” lenne igazán, amit mondanál, “Maga gazember!”, de ezt nem mondhatod.

Fisher: Udvariasnak kell lennem? Túl sok az udvariasság. Lehetne bennem annyi rossz modor, hogy felpofozzam.

Kershner: Rendben, rendben, nagyszerű. Egyszerűen felnézel rá, kihúzod magad, és megpofozod. Oké? Ezen a ponton mondja Vader, hogy "Tegyék a szénfagyasztóba!". Ekkor megragadod Hant. Nem akarod elengedni.

Fisher: Nem, nem akarom elengedni. De ha szeretem őt, honnan fogja tudni, hogy szeretem őt? Mi lenne, ha eléje vetném magamat?

Kershner: Lehetséges. Aztán azonnal jön két rohamosztagos, elhúznak tőle, és ekkor kezd el tombolni Csubakka. Igen, ez jó. Megragadod, és nem akarod elengedni. Ennek fizikai tettnek kell lennie. Párbeszéddel ezt nem lehet megmutatni.

Fisher: Igen.

Kershner: Rendben, akkor mondjuk, hogy megpofozod, mert nem tudod, hogy mi a francot csinál.

Fisher: Egyszerűen csak azt gondolom, hogy ő egy söpredék. Semmiféle beszélgetéssel nem tisztelem meg őt. Ha annyira ostoba, hogy elhisz Vadernek bármit is, meg hogy megkapja, amit akar.

Kershner: Hitt Vadernek.

Fisher: Nyilván, Vadernek van egy hírneve, de Lando azt hiszi, hogy Vader partnere lehet. Egy seggfej. Csak még jobban megvetem emiatt.

Kershner: Oké, szóval megpofozod? De nem húzol be neki, ugye?

Fisher: Mindent meg fogok tenni, mielőtt elcibálnak tőle.

Kershner: Oké, oké, rendben. Billy! [Fishernek] Ez a film legnehezebb jelenete. Már kezdek megbolondulni. [Williamsnek] Nézd, megpróbálunk dűlőre jutni. Végigmentem minden szereplő nézőpontján, érted? Megvan Boba Fetté, megvan Vaderé, megvan Hané. Tudom, mi Csubié. Próbálom kitalálni Leiáét is. Vader beszippantott téged, és te hittél neki. Szóval a lány most teljesen megvet téged, amit tovább erősít majd a fojtogatós jelenet, rendben? Szóval ahelyett, hogy Leia beszélne hozzád, inkább megtámad téged, érted? És ekkor, a két őr közbelép, és elrántja őt tőled, oké?

Fisher: Elráncigálnak, mielőtt tökön rúghatnálak.

Williams: Hát nem is tudom… Már így is épp elégszer támadnak meg engem ebben a filmben.

Kershner: Épp ez a jó. De tudod, azután jön a megváltás. Egyszer lenn, egyszer fenn.

Fisher: Nem, inkább csak lányosan támadlak meg. Csak megpofozlak.

Kershner: Pedig érdekes lenne.

Fisher: Te is megpofozhatnál engem.

Kershner: Nem, nem, ő nem tenne ilyet.

Williams: Nem akarlak megpofozni. De mi lett azzal a mondatommal, hogy "Semmit sem tehetek"?

Kershner: Az még benne van. Akkor mondod, amikor Leia végre lenyugodott.

Fisher: Aljasnak kell lennie.

Kershner: “Semmit sem tehetek, te ribanc!” Ez a lényeg, látjátok, a mondat nem lehet lapos, “Semmit sem tehetek” [dühösen suttogva] “Semmit sem tehetek.” [Fishernek] Látod, milyen gondot okoz, ha megpofozod?

Williams: Hát, próbáljuk el így!

Kershner: Próbáljuk el! Ez az egyetlen módja, hogy megtudjuk.

[Fisher váratlanul jó erősen megüti Williamst.]

Williams: Ne üss már meg!

Fisher: Fájt?

Williams: Persze, hogy fájt! Állítsd le magad!

Fisher: Bocsánat. Te hogyan ütsz meg valakit?

Kershner: Táviraton küldöd el neki.

Williams: Ha meg akarsz ütni, csak játszd el, hogy megütsz! Tudod, hogyan kell eljátszani.

Fisher: [nevetve] De tényleg fogj le!

Williams: Le foglak fogni, ne aggódj!

Kershner: Oké, rendben, akkor elpróbáljuk. Meglátjuk, hogy működik a dolog.

[Később: tíz perccel járunk délután 1 óra előtt, majdnem készen állnak a felvételre.]
Ford [utalva az új gépelt oldalakra]: Megváltoztattad?

Kershner: Igen, szerintem jobban hangzik, ha azt mondja, “Hogy jól viselkedj.”

Ford: Nekem senki sem szólt róla.

Kershner: Próbálni fogunk most egyet.

Ford: Oké.

Kershner: Carrie! Hol van Carrie? Öt perc múlva felvétel!

[Fisher odamegy hozzá.]

Kershner: Carrie, most az fog történni, hogy Boba Fett beszélget Vaderrel, amit te is hallasz, “És ha nem éli túl? Az az én károm lesz?” “A Birodalom kárpótol érte. Vigyék!” Ekkor döbbensz rá, hogy Hant valós veszély fenyegeti. Azt kiáltod, “Ne!” Mert szerintem kell legyen egy reakció a részedről, és ekkor Csubi tombolni kezd. Tehát megfordítottam az egészet.

Fisher: Nem tetszik, hogy Han azt feleli a „Szeretlek”-re, hogy „Tudom”.

Kershner: Ki kellett találnunk valamit, hogy ne legyen sablonos.

Fisher: Harrisonnal beszélted meg a változtatásokat, és megint úgy érzem, hogy a hátam mögött csináltad.

Kershner: Nem, nem, nem. Még el sem próbáltuk. Még csak most fogjuk.

Fisher: De mostanáig nem is tudtam róla.

Kershner: Értsd meg, nem tudtam korábban szólni neked!

Fisher: Csak azt mondom, hogy ti újraírtátok, és én nem voltam ott. Mindig úgy érzem, “Már megint itt ez a liba.” Nem tudtok mit kezdeni velem, úgy érzem.

Kershner: Nem, szó sincs libáról.

Fisher: [dühösen] Csak szeretnék én is ott lenni ilyenkor. Nem kell, hogy bármit is mondjak…

Kershner: De hát nem voltál itt, nem voltál itt!

Fisher [kiabálva]: Tudnotok kellett, hogy itt vagyok a stúdióban!

Kershner: Oké, rendben, oké.

Fisher: És aztán kiabáltam Harrisonnal a módosítás miatt.

Kershner: Ne vele kiabálj, velem kiabálj!

Fisher: Kiabáltam vele, és most Harrison mérges rám.

Kershner: Nem, nem mérges rád.

Fisher: Hát, azt hiszi, hogy ok nélkül haragszom rá, pedig nem is haragszom rá…

Kershner: Látod, már két napja dolgozom ezen, és még mindig nem jutottam dűlőre. A jelenet teljesen logikátlan lesz, ha nem nyúlunk bele.

Fisher: Rendben, de nincs semmi okom, hogy megorroljak rá, mégis megorroltam rá. Mert jött ezekkel a változtatásokkal, és azt gondoltam, hogy „hé, várjunk csak!”

Kershner: Mert először őneki adtam oda az új oldalakat. Landónak nem adtam oda, és neked sem.

Fisher: Az asszisztense odajött hozzám, de szerintem ez az egész egy félreértés miatt történt. Olyan, mint ha csak egy napszámos lennék.

Kershner: Ugyan, dehogy vagy napszámos!

Fisher: Tudom. De aztán bosszús lettem rá, és ez mindkettőnket felbaszott.

Kershner: Oké. Hol van Harrison?

Tomblin: Az alsó szinten van. Felküldetem ide.

Fisher: Szóval most nagyon pipa rám, mert én úgy lettem rá pipa, hogy semmi jogom nem lett volna, hogy pipa legyek rá. És ebben totál igaza van.

Kershner: Mert bizonytalannak érzi magát, hogy egyáltalán bármilyen ötlettel előhozakodjon.

Fisher: Dehogy bizonytalan! Én bezzeg meg sem szólalok.

Kershner: De, igenis bizonytalan. Te pedig bármikor megszólalhatsz, bármelyik jelenetben, bármelyik pillanatban. Bármikor félbeszakíthatsz egy jelenetet.

Fisher: Nem is tudom. Amint látod, nagyon mérges, és minden oka megvan rá, mert nem kellett volna kiabálnom vele. Sajnálom. Szóval a jelenet első felében minden rendben mehet, de amikor majd meg kell csókolnunk egymást, ott bajok lehetnek.

Kershner: Nem, majd én megoldom, majd én megoldom.

Fisher: Nem Harrisonnak kellett volna odajönnie hozzám a változtatásokkal. Neked kellett volna.

Kershner: Alig várta már ezt a jelenetet.

Fisher: Tudom.

Kershner: Alig várta, mert nagyon fontos számára ez a jelenet.

Fisher: Én meg hülye voltam. De én…

Kershner: Számomra is nagyon fontos, nagyon-nagyon fontos ez a jelenet. Tegnap délutántól kezdve dolgoztam rajta, míg olyan fejfájásom lett... Tudod, szombaton és vasárnap is ezen dolgoztam. Nem jutottam dűlőre a logikátlanság kapcsán.

Fisher: És most fél órán belül olyan jeleneteket kell előadnom, amiket mind megváltoztattatok.

Kershner: A te részed nem változott.

Fisher: Csak annyit kérek, hogy ott lehessek, amikor összeraktok egy jelenetet. Lehet, hogy nem én leszek a középpontban, mint ahogy ebben az esetben sem, de attól még részt veszek benne.

Kershner: Oké, oké, gondoskodni fogok róla.

Fisher: Eddig is olyan bizonytalan volt a kapcsolatunk.

Kershner: Hogyhogy?

Fisher: Mert én béna vagyok, neki meg már minden unalmas. “Ha majd nagy leszel, elmondom.”

Stábtag: Ide kell tennünk a gőzfúvókát, épp az útjában vagytok.

Tomblin: [megafonba beszélve] Mindenki felvette a sisakját? Készen álltok? Rendben, Dave [Prowse], tedd fel a sisakodat, kérlek. Oké, kezdj sétálni! Mehet a gőz!

Kershner: [halkan beszélve Tomblinhoz] Jézus, micsoda nap! Elment a kedvem ettől a jelenettől. A színészek közül páran haragudnak egymásra. [nevetve] Mindenki ki van akadva valakire. Carrie teljesen megőrült.

Tomblin: Már csak egyedül Vadert nem helyeztük el.

Kershner: Jöjjön be, és most majd elhelyezzük.

Suschitzky: Még mindig túl tiszta a látvány errefelé. Nem kéne füstöt is használnunk?

Kershner: Tényleg, itt tényleg tiszta. Tényleg tisztának látszik. Ja, még ezzel a sok gőzzel meg mindennel, még így is túl tiszta. Szerintem kéne egy…

Suschitzky: Az előtérbe mit kellene raknunk?

Kershner: Semmi sincs az előtérben. Igen, egy nagy gőzoszlop kellene ide. Egyáltalán nincs itt semmi, és épp itt fogjuk felvenni a jelenetet. Tényleg kellene a gőz. Látni akarom a CO₂-t.

Tomblin [megafonba beszélve]: Dave, Kersh CO₂-t szeretne az előtérbe, kérlek.

Kershner: Most már mindennek rendben kell mennie.

Tomblin [megafonba]: Rendben van, kezdjük! Felvétel!

[Elkészül egy felvétel.]
Kershner: Most jobb lett. Vader a megfelelő helyen volt?

Tomblin: Időzítés szempontjából milyen lett?

Kershner: Nagyon jó. [Williamsnek] Tetszik, hogy amikor leérnek a lépcsőn, egyszerűen elfordulsz.

Williams: Igen, na most, amikor Han szól hozzám, szeretnéd, hogy ránézzek?

Kershner: Ne, most majd ne nézz rá, oké?

Williams: Oké.

Kershner: Mert a mostani felvételt csak addig akarom, amíg Boba Fett odasétál. Utána vágás következik a párbeszédre.

Williams: Oké.

Ford: Odalépek Lando mögé, amíg az a másik jelenet megy?

Kershner: Nem, csak Boba Fett sétálásáig vesszük most fel. Amikor Boba Fett a helyére sétál, már mindannyian ott álltok hátul, és akkor mondod, hogy “Mi folyik itt?”

Tomblin: Ez egész jól ment.

Kershner: Carrie, sosem voltál még ezen a helyen, ez most új neked.

Fisher: Értem.

Kershner: Ez valamiféle ipari terület. De nem tudod, hogy miért vagy itt.

Fisher: Oké. Harrison és én valószínűleg még néhány óráig nem fogunk beszélni egymással. Próbáltam bocsánatot kérni tőle, de egyszerűen elhessegetett.

Kershner: Na ezért szeretem őt, mert olyan érzékeny [nevet].

Fisher: Én is az vagyok.

Kershner: Mit tehetünk? [nevetve] Mondtam olyat, hogy te nem vagy az?

Fisher: [vidáman] Nem.

Kershner: Oké, oké. Megoldjuk, megoldjuk.

David Prowse: Ha szabad teljesen más témára váltanom, és kicsit elvonnom a figyelmedet: adtam már neked egy példányt a könyvemből?

Kershner: Nem. Miféle könyvről van szó?

Prowse: Írtam egy könyvet. Az a címe, hogy Fitness Is Fun. Szeretnék adni neked egy példányt. Behoztam egyet, szóval valamikor majd délután.

Kershner: Most jelent meg? Ó, ez nagyszerű!

Prowse: Igen, szombaton a Harrods-nál dedikálok.

Kershner: Apám, ez tényleg nagyszerű, nem semmi, hogy vetted a fáradságot erre.

Prowse: Igen, minden vasárnap dolgoztam rajta. Kilenc hónapba telt megírnom. Főleg az edzésről van szó benne. A fiad imádná, mert főként a súlyemelésről szól.

Kershner: Súlyemelés! Oké, hát, egyet megveszek, aláíratom veled, és odaadom neki. [mellékesen a mikrofonba] Öcsém, ez aztán a jelenet! Fú öcsém! [Peter Mayhewnek] Na, Csubi, beszélnünk kell. Természetesen te egy vuki vagy, aki nem tudja, hogy mi ez a hely. Amikor Lando azt mondja, “Beraknak a szénfagyasztóba,” te nem tudod, hogy mi az a szénfagyasztó. Csak annyit tudsz, hogy veszélyes. Add elő az egyik szokásos reakciódat, aztán morogj! Amikor Vader azt mondja, “Vigyék,” Leia kiált, hogy, “Ne!” és a két rohamosztagos megfogja Hant. Ekkor te az egyiküket megragadod, először őt, és… [Átkiált a helyiségen] Peter! Peter Diamond!

Peter Diamond, kaszkadőr-koordinátor: Igenis!

Kershner: Amíg várakozunk, dolgozzunk kicsit! [nevetve] Ez veszélyes lesz, igen. Dolgozd ki valahogy, hogy Csubi verekedjen veled! A fegyver kiesik a kezedből, csatt és bumm!

Mayhew: Üssem meg visszakézből?

Kershner: Lehet. Oké, ez már a te dolgod. Most, David! — nem, másik David — túl sok itt a David. [Prowse-nak] Szóval, te itt állsz, Boba Fett odasétál hozzád, és mond neked két mondatot. Aztán azt mondod, “Tegyék a szénfagyasztóba!” Oké, és ekkor…

Prowse: Közben nagy csetepaté zajlik, ugye?

Kershner: Nem, még nincs csetepaté. Amikor befejezik a mondataikat, te azt mondod: "Tegyék a szénfagyasztóba!" És ekkor válik nyilvánvalóvá a többiek számára, hogy tényleg baj van. Leia megrémül, szorosan fogja Hant, Csubi megvadul, közben két rohamosztagos megindul felé. Na most, Harrison, te itt állsz, amikor Vader mondja, hogy “Tegyék a szénfagyasztóba!” az a két fickó fog jönni érted.

Ford: Oké. Még mindig van egy kérdésem az elejével kapcsolatban. Én hallom, hogy mit mond Vader?

Kershner: Igen. Ezt még nem próbáltuk el. Minden apróságot próbálok összerakni, míg a többiek végzik a dolgukat.

Ford: Én csak azt kérdezem, hogy amikor Vader beszél Boba Fetthez, és én itt állok…

Kershner: Hallod őt.

Ford: Tehát hallom, hogy mit mond?

Kershner: Igen, hallod.

Ford: Akkor miért kérdezem meg Landótól, hogy mi folyik itt? Hiszen idejönnek ők, lejátszódik a kis jelenetük úgy, hogy én mögöttük állok, és aztán megkérdezem, hogy “Mi folyik itt?”

Kershner: Nem, nem, nem.

Ford: Elpróbálnánk? Csak én is szeretném tudni, hogy működik-e így a jelenet.

Kershner: Ja, jó. Én nem tudok ebben a nagy gőzben dolgozni. Ki kell kapcsoltatnom az összes gőzgépet, és gőz nélkül csinálni a próbát. Az ember a falra mászik ettől; nem lehet hallani semmit.

Ford: A legelejétől csináljuk a próbát?

Kershner: A legelejétől csináljuk a próbát, a leges legelejétől. [Mayhewnek] Szóval, feléje nyúlsz, bumm! Ennyi, és ekkor a többiek is rád támadnak. Ki kell találnunk, hogy Han hol állít le téged.

Ford: És mi tart engem vissza attól, hogy…

Kershner: Meg vagy bilincselve.

Ford: De ha én le tudom őt állítani egy “Hagyd abba, Csubakká”-val, akkor már az előtt leállíthatnám, hogy elintézné az első fickót, és mielőtt egyáltalán a többiek odaérnének hozzá.

Kershner: Lássuk csak, miért is verekednek vele? Miért nem veszik simán elő a fegyverüket, és lövik le?

Ford: Nagyon gyorsan kell leállítanom őt ahhoz, hogy működjön a jelenet. A többi pasasnak esélyt sem szabad adni, hogy odaérjenek.

Kershner: Ja, igazad lehet, ez igaz.

Diamond: Akkor gyorsnak kell lennünk, igaz?

Kershner: Igen, csinálunk még egy próbát. Eddig még nem volt egy próba sem párbeszédekkel meg mindennel. Csináljuk csak gőz nélkül, akkor hallunk is valamit, és látjuk, hogy minden jól működik-e!

Diamond: Oké.

Kershner: Ez mi? Nem is láttam még az egészet gőz nélkül. Bob, Bob, vá, váá, mi ez?

Bob: Ez csak a festék a dobozból, ennyi.

Kershner: Tudod, így is épp elég szart lélegzünk be itt, nincs szükségünk még egyre. Igen, nem kell ez ide. Öcsém, úgy szórják ezt a hajtóanyagot, mint a cukorkát.

Williams: Mikor szeretnéd, hogy megforduljak?

Kershner: [Fishernek] Mi a helyzet?

Fisher: Bocsánatot kértem tőle, és még csak nem is…

Kershner: Meg fog nyugodni, ne aggódj, meg fog nyugodni.

Williams: Mikor szeretnéd, hogy… van egy bizonyos pont, ahol szeretnéd, hogy megforduljak? Például amikor a lépcső tetejére érnek?

Kershner: Nem, amikor a lépcső felénél tartanak, akkor nézel oda. Adj nekik kábé három lépést, aztán nézz másfelé! Ez így fog jól kinézni, tudod. [a stábnak] Rendben van, csináljuk, ez most egy teljes próba lesz!

Tomblin: Oké, mindenkit megkérek, hogy távozzon a díszletről, a színészeket kivéve!

Kershner [Tomblinnak súgva]: Te, Lando titkára jó helyen áll? Úgy értem, nem éppen…?

Tomblin: Igen, az ott John Hollis.

Kershner: Állhatna egy kicsit balra, nem?

Tomblin: Rendben, oké, miért ne mozdítanánk el John Hollist?

Kershner: John Hollis, tégy egy fél lépést balra!

Tomblin: Ez az.

Kershner: Oké, kezdjük! Rendben van, ez egy próba. Mindent végigcsinálunk, gőz nélkül. Rendben, felvétel! [beindulnak a gőzgépek.] Gőz nélkül! Ne legyen gőz, ne legyen CO₂! [Végigmegy a jelenet.] Ennyi, ennyi!

Tomblin: Várj! Nekem nem úgy tűnt, hogy minden jól ment.

Kershner: Ne már megint!

Tomblin [újra elrendez mindenkit]: Rendben, felkészülni, kezdjük! Felvétel!

[Ismét végigmegy a jelenet.]

Kelvin Pike: Egész jó.

Kershner: Ja, nekem is jónak tűnt. [Williamsnek] Amikor Boba Fett odasétál, elkezdi mondani a szövegét.

Williams: Szeretéd, hogy én is folytassam a párbeszédemet?

Kershner: Igen, te is mondod a szövegedet, mint az előbb.

Williams: Ó, az előbb nem mondtam, nem tudtam, hogy mondanom kellene.

Kershner: Végigmegyünk a párbeszédeken is, igen. Azt hittem, tudod.

Williams: Én meg azt hittem, hogy ezzel várni akarsz a vágásig.

Kershner: Nem, nem, nem. Szeretném a párbeszédeket is. Igen, Harrison, Lando félreértette. [Williamsnek súgva] Oké, felvesszük a párbeszédet totálban, aztán majd átfedjük.

Williams: Ezt tényleg nem mondtad.

Kershner: Jól van na, már kezdek meghülyülni. [nevet; Tomblinhoz fordul] Oké, most, éppen amikor Vader itt van, akkor kéne felemelkednie annak a karomnak. [ami majd a karbonittömböt kiemeli]

Ford: Folytassuk?

Kershner: Mit?

Williams: A párbeszédet kérdezem.

Kershner: Folytatjuk a párbeszédet, igen, csináljuk a párbeszédet.

Ford: [ingerült hangon] Eddig nem mentünk túl a “Mi folyik itt, haver?”-on. Tovább menjünk rajta, vagy ne?

Kershner: Ne!

Ford: Oké.

Williams: Szóval akkor még egyszer, most mégsem mondjuk az összes párbeszédet?

Kershner: De, elmondod a szövegedet. Aztán…

Williams: Han megkérdi tőlem, hogy…

Kershner: Igen, hogy “Mi folyik itt?”

Ford: Éppen ezt kérdeztem az imént tőled, Kershner! Mondom neki, hogy “Mi folyik itt, haver?” De még egyik próbán sem mentünk ennél tovább!

Kershner: Azt hittem, hogy igen. Innen úgy tűnt, hogy igen.

Ford: Hát Billy nem tudta, Billy egyszer sem válaszolt.

Kershner: Ó, oké, jó, akkor most végigmegyünk.

Williams: Ó, végigmegyünk, oké.

Tomblin: Ne tartsunk ebédszünetet?

Kershner: Ne, ezt már meg akarom csinálni. Meg akarom csinálni, mert ez egy totál. Csak átfedésre való, érted, mire gondolok?

Ford: [stresszes hangon] Senki nem vett észre semmit. Ez már a harmadik alkalom volt, hogy odamegyek Billyhez, elmondom a szövegemet, és Billy nem fordul oda hozzám, és nem mond semmit. Mindez azért, mert Billy nem tudta, hogy a szövegeket is mondanunk kell.

Kershner: Oké, megmondom, mi lesz, amíg itt állsz, hadd lássam, hogyan mondod a szövegedet!

Ford: Beállíthatnánk valakit Carrie helyett?

Kershner: Igen, persze. [egy stábtagnak] Hol van Carrie?

Stábtag: A lépcsőn.

Kershner: Carrie! Idejönnél, kérlek?

[A színészek végigmennek a szövegükön.]

Ford: Hangosan beszéljünk, hogy lehessen hallani minket a gőztől?

Kershner: Csak egymás között beszéljetek! Ez egy kis jelenet csak négyőtök között.

Tomblin: Mindenki a helyén.

Diamond: Ez a dolog könnyebb része, Kershner [nevet].

Kershner: Nem, ez pont hogy a neheze. Csak tudnom kell, hogy hol kell a képen belülre vágnom. Fú! Ez egy borzalom!

Tomblin: Oké. [Megafonon utasításokat oszt.]

Kershner: Harrison? Hol van? [stábtagnak] Ezt a gőzfúvókát tegyétek át arra az oldalra, teljesen elhomályosítja Landót!

Ford: Elkezdtem a szövegemet mondani, miközben ő még mindig ott volt, mert semmi sem történt, ami…

Kershner: Hát, nem úgy fog tűnni, hogy semmi sem történik ebben a nagytotálban. Olyan sok minden történik, hogy össze vagy zavarodva ettől az egésztől!

Ford: Ezt kellene játszanom, zavarodottat?

Kershner: Ja. És kicsit korábban beküldöm Vadert. Szeretném egy kicsit felgyorsítani az egészet.

Ford: Hát, jól ment, mert mire Fett Vaderhez ért, addigra elmondtuk a párbeszédünket.

Kershner: Ja. Leszámítva, hogy majd be akarok vágni a párbeszédetekbe, hogy halljam. Ezért akartam várni, míg Boba elkezd sétálni, és akkor vágás, érted?

Ford: Miért nem sétál egy kicsit gyorsabban?

Kershner: Rendben, Jeremy!

Jeremy Bulloch: Igen?

Kershner: Nagyjából itt kezdesz el sétálni. Amikor Vader az utolsó lépcsőfokról lelép, akkor indulsz oda hozzá. Megvan már a tempód ugye?

Bulloch: Megvan a tempóm, igen.

Kershner: Akkor kicsit gyorsíts a tempódon; túl lassú vagy, oké?

Bulloch: Semmit sem látok. A sisak teljesen bepárásodott, de megoldom; minden rendben lesz.

Kershner: Hú, apám, az baj, igen, de akkor is egy kicsit gyorsabbnak kell lenned. [stábtagnak] Oké, amint ezzel megvagyunk, mehetünk ebédelni. Ha visszajöttünk az ebédről, újra próbálunk, és maradunk a végéig; két kamerával.

Tomblin: Így hagyjuk a díszletet?

Kershner: Így hagyjuk a díszletet. Nem változtatunk a beállításokon. Az egészet végigcsináljuk, a verekedést, mindent.

Tomblin: Oké, felkészülni felvételre!

Kershner [mellékesen a mikrofonba]: A sorsra bízom a dolgot. El kéne kezdenünk fogadásokat kötni, hogy mi minden fog rosszul sikerülni. [nevetve] Legalább még senki sem esett le a díszletről! Még nekem is késztetésem van leugrani. Annyira hívogató!

[Délután 1 óra 45-kor elkészül az első felvétel.]

Stábtag: Elégedett vagy ezzel, vagy kezdjük újra?

Kershner: Valaki ránézne Thripióra? Öltöztető! Oké, kell egy öltöztető ide. Idehívná valaki? Lejött a karja. David [Prowse], tudnál egy kicsit gyorsabban sétálni? Anélkül, hogy elesnél.

Tomblin: Túl sok ember van idefent. Jézus Krisztus. Mi történik itt?

Kameraman: Három-hét-kilenc, kettes felvétel!

[Csapó hangja hallatszik.]

Tomblin: Készen állsz?

Kershner: Igen. Felvétel!

Tomblin: Felvétel!

[Elkészül ismét egy felvétel.]
Kershner: Ennyi!

Tomblin: Ez gyönyörű volt, nem, Kersh? Minden pompásan működött. Az időzítés is fantasztikus volt.

Kershner [csalódottan]: Boba Fett túl hamar kezdett el sétálni. Elcseszte a dolgot.

Tomblin: Csináljuk még egyszer?

Kershner: Igen. Most azonnal.

Tomblin: Még egy menet, kérem! Ezúttal Boba, mielőtt átsétálsz, várd meg, hogy Vader megálljon! Oké? Rendben, akkor hajrá! Felvétel!

[Elkészül még egy felvétel.]
Kershner: Ennyi! Kopírozzuk, jó volt. Oké, kopírozzuk ezt a kettőt; ennyi!

Kay Rawlings: A négyest és az ötöst kopírozzuk.

Tomblin [megafonba]: Mindenki figyeljen ide! [megafonon kívül, halkan Kershnernek] Minden főszereplő jöjjön vissza, ugye?

Kershner: Előbb inkább próbálnék, aztán…

Tomblin: Ezt be kéne fejezned, Kershner, ezt befejezned, aztán…

Kershner: Igen? Oké, fejezzük ezt be!

Tomblin [megafonba]: Figyelmet kérek, ebéd után teljesen ugyanezt vesszük fel, de közeliben, miután a sminkesek ellenőrizték a főszereplőket. Mindenki más jöjjön vissza három órára, köszönöm! Most pedig ebédszünet.