Hogy mit is láttak meg, arra nem derül fény, hiszen Lando memorájának felvételét megzavarja az L3 által kirobbantott lázadás. De vajon mi ez a sztori a sharukkal, amit Lando fontosnak tart megőrizni az utókor számára?
Talán a Solo regényváltozatából többet megtudunk. A 209-ik oldalon ez olvasható:
"Én személy szerint sohasem voltam elragadtatva a sharuktól. Nincs sem humorérzékük, sem stílusuk. Viszont egy alkalommal L3 és én jártunk ott, és bementünk a szent templomuk mélyébe. És ekkor megláttam. – Elhallgatott, és kereste a szavakat, hogy leírja a szellemhárfa szépségét, hogy híven megragadja azt, ahogyan ott ragyogott a lágy fényben, és még igézőbbnek fesse le, mint amilyen a valóságban volt."
Hm.
Sharuk?
Szellemhárfa?
Összeállt a kép!
A Solóban bizony Lando nem másra emlékezik vissza, mint erre az 1983-as regényre:
Ez volt az első Lando-regény! Ebben olvashattunk arról, miként nyerte el egy szabakk játszmában az Ezeréves Sólymot, és ennek a története éppen arról szólt, hogy Landónak és a droidjának meg kellett találnia a sharuk szellemhárfáját. Amire Lando a Solóban visszaemlékezik, az a Lando Calrissian és a Sharu varázskulcsa című könyvben konkrétan az alábbi bekezdés:
"A futószalag megállt egy kapu előtt, mely egy óriási csarnokba nyílt, ahol különösebb nehézségek nélkül el lehetett volna helyezni egy egész űrflottát. És messze-messze tőlük hatalmas oltár emelkedett; minden fény ráirányult, amely ebben a gigászi teremben égett.
Bár több száz méterre voltak tőle, Lando azonnal tudta, hogy a sharuk szellemhárfája van az oltáron."
Ennek az egésznek persze a Solo cselekménye szempontjából semmi jelentősége sincs, nekem mégis tetszik, hogy egy ilyen aprócska, szinte észrevehetetlen utalást helyeztek el a történetben. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése