Úgy tippelnék, hogy kábé másfél-két éve lehetett meg nekem az eredeti változat (egy osztrák tévécsatornáról felvéve), tehát már töviről-hegyire ismertem minden pillanatát (és fejből tudtam a német szöveget), mire először láttam a Special Editiont – és persze roppant izgalmasnak tűntek a módosított jelenetek.
Hát most a kezembe kerültek az 1998-ban írt feljegyzéseim, és kiderült, hogy ami a másfél-két évet illeti, teljesen rosszul emlékszem. :)
Az 1998-as évnek úgy indultunk neki, hogy odahaza még nem is volt a családban videólejátszó. Édesanyám valami otthon elvégzendő feladat céljából kérte kölcsön a munkahelyéről az ottani videót február 5-én (csütörtökön).
Két nappal később, február 7-én megtudtam, hogy egy hét múlva menni fog az ORF–1 nevű osztrák tévécsatornán a Csillagok háborúja.
Eltelt az egy hét, így február 14-én (szombaton) sikerült is felvennem a filmet. Ez nem a felújított változat volt, hanem az eredeti.
Újabb egy héttel később (ismét szombaton) felvettem A Birodalom visszavágot is. Szintén az eredetit. Ez február 21-én történt, azaz napra pontosan egy évvel a film felújított változatának a premierje után. Szóval a Special Edition már egy egész éve létezett, de én csak most tudtam megszerezni a régi verziót. :)
Március 2-án (hétfőn) következett A Jedi visszatér, ezzel teljes lett a trilógia.
Boldog voltam. :)
Az osztrákok tehát egy évvel a trilógia felújított változatának premierjét követően leadták az eredeti, módosítatlan filmeket.
Ráadásul ugyanakkor ment valamelyik német adón is (Sat–1 vagy Pro–7, már nem emlékszem), csak míg amaz szét volt szaggatva reklámokkal, addig az ORF–1-en megszakítás nélkül ment a műsor. Ennek két előnye is volt:
- egyrészt, reklámszünetek nélkül mehetett a videofelvétel
- másrészt, mire az osztrákon vége lett a filmnek, csak átkapcsoltam a másik adóra (ahol a reklámok miatt lassabban haladt a film), és az utolsó néhány percet rögtön megnézhettem ismét :)
A gond csak az volt, hogy nekem nem voltak üres kazettáim, hiszen saját lejátszónk sem volt. Viszont akkoriban kapott édesapám valakitől egy láda videokazettát. Mindegyiken egy propaganda-rajzfilm volt, ami a délszláv háborúról szólt. Fogalmam sincs már, hogy ez miért került hozzánk, és apámnak mi volt a célja vagy feladata velük, mindenesetre én ezekre a kazettákra vettem rá a filmeket. És hát a rajzfilm rövid volt, így a szalag is, vagyis sajnos egy kétórás film nem fért el egy kazettán. Emiatt bár az osztrák tévén reklámok nem szakították meg a filmeket, az én felvételeimen mégis voltak megszakítások, hiszen menet közben kazettát kellett cserélnem. :)
Nekem tehát a trilógia nagyjából 5 vagy 6 kazettán volt meg, a kazettacserék idején játszódó részletek pedig természetesen hiányoztak.
De még így sem élvezhettem sokáig a filmeket, mert a videolejátszót vissza kellett vinni édesanyám munkahelyére, ami március 9-én meg is történt.
Szóval ott álltam ifjú Star Wars rajongóként 1998 tavaszán a frissen megszerzett trilógiámmal, de 7 nappal később már nem volt mivel lejátszanom. :D
Sebaj, a Csillagok háborúja iránti szomjamat csillapította, hogy akkoriban előfizetője voltam a képregény-sorozatnak is. Április 9-én (csütörtökön) megérkezett a legújabb része, amitől annyira lelkes voltam, hogy le is rajzoltam a borítóját!
Még ma is megvan ez a szám.
(Egyébként a Sötét Birodalommal kapcsolatban írtam már 2016-ban is egy bejegyzést.)
Április 11-én (szombaton) aztán végre lett saját videomagnónk! Egy óvodás kori ismerősömtől vásárolta meg apám használtan, 25 ezer forintért. :) A kétéves, háromfejes Panasonic távirányítóján a gombok nyomogatása valami hihetetlenül jó érzés volt.
Innentől kezdve aztán egy csomó mindent felvettem a tévéről. Ezek a délszláv propagandakazetták tökéletesen megfeleltek tévéműsorok és sorozatok rögzítésére, hiszen nagyjából épp annyira voltak hosszúak, amennyire kellett. Szóval Twin Peaks, X-akták, Mr. Bean, stb.
Mindent felvettem, ami egy kicsit is érdekelt.
De akár olyat is, ami nem. :) A legelső film, amit valaha a saját videónkkal felvettem, épp Frank Oz rendezése, a középszerű, felejthető romantikus vígjáték, a Jöttem, láttam, beköltöztem című alkotás volt. Akkor még nem tudtam, hogy ennek a filmnek Yodához van köze, mindenesetre érdekes volt egy amerikai filmben magyar vonatkozást látni: Goldie Hawn karaktere a The Café Budapest nevű étteremben dolgozott.
(És mi van Goldie Hawn válla alatt? Goldie Hónalj!)
Ezer forintért ez ajándék volt. :)
Most pedig az utolsó állomás következik: szeptember 18-án, pénteken sikerült megvásárolnom a Special Editiont egy csodaszép, díszdobozos videokazetta-trió formájában.
Minthogy moziban nem láttam a felújított trilógiát, ez volt az első találkozásom vele. Így foglalmaztam aznap:
Egyébként ennek a díszdobozos kiadásnak volt egy jellegzetes „új” illata. 25 évvel később, tavalyelőtt váltam meg tőle (az egykori HoloNet krónikás Starcsevics Balázs gyűjteményébe került), de még akkor is változatlanul érezhető volt az a buké. :)
Minthogy moziban nem láttam a felújított trilógiát, ez volt az első találkozásom vele. Így foglalmaztam aznap:
"Megvettem 8400-ért a Csillagok háborúja trilógia felújított változatát. Otthon persze mást se csinátam csak azt néztem. Tök baró új képek meg jelenetek vannak benne. Izomjók a hangok és ez végre magyarul van! Bár néhány szinkronhang nem a legjobb de nem érdekel."
Mindenesetre az emlékem a másfél-két évről totál torz volt! Mindössze fél év telt el az eredeti trilógia videokazettás felvétele és a Special Edition megvásárlása között. Ha hozzávesszük, hogy ebből 1 teljes hónapon át nem is volt mivel lejátszanom a filmeket, akkor pusztán 5 hónap marad – ennyi időm volt az őstrilógia megismerésére a felújított változatig. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése