5-25-77
Mire a 18 évig készült film végre megjelent, addigra az egyik szereplője és a fentebb említett Gary Kurtz is meghalt már. :(
Ez egy szerelmes levél a Csillagok háborújához és a 2001: Űrodisszeához, a Harmadik típusú találkozásokhoz, meg a többi korabeli, izgalmas filmhez, amiket egy kocka srác imádhat. A film tanulsága az is, hogy a kockák nemigen jutnak puncihoz. A bulikban inkább a nem kockákhoz húznak a lányok, ez van.
(A főhős anyját jásztó nénire rá sem lehet ismerni, hogy ő volt egykoron a Rendőrakadémia 2-ben Kirkland őrmester.)
Néhol túl szürreális az egész, de azért összességében szórakoztató film (lenne, ha nem volna a főszereplő színésznek olyan irritáló feje).
Apró hibának tartom, hogy az a jelenet, ami az ILM műhelyében játszódik, és John Dykstra mutogatja a modelleket (ez egyébként egy kurvajó jelenet), szerepelteti az ILM logóját is. Azt, amit Drew Struzan rajzolt 1980-ban, Michael Pangrazio terve alapján. A filmbéli jelenet viszont 1977-ben játszódik. :D
(Pangrazio eleve csak A Birodalom visszavágnál csatlakozott a csapathoz, tehát '77-ben a Csillagok háborúja közelében sem volt még.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése