Ma van 2019. április 25-e. Épp ma öt éve történt, hogy bejelentették: a régi kánon megszűnik, az abbéli történeteket a legendák kategóriába sorolják, s az új történetek megírásánál bizony nem veszik figyelembe azokat.
Amikor
Az ébredő Erőben Csubakka végignézte Han halálát, azon morfondíroztam, hogy vajon most mit fog tenni az egyszeri rajongó a
Vector Prime című könyvével, amiben viszont épp Csubi hal meg Han szeme láttára. Tűzbe dobja? A Lucasfilm visszafizeti neki az árát?
Mit tesz a rajongó azokkal a könyvekkel, amik szerint Han és Leia három gyermeknek adott életet, Jacennek, Jainának és Anakinnak? Erre most kiderül, hogy csak egy gyermekük született, akinek a neve Ben. Mi lesz most ezekkel a könyvekkel? Mi lesz a rájuk költött rajongói pénzekkel? Meg lehet ilyet tenni? Meg lehet azt tenni, hogy rajongók milliónak a hosszú évtizedek alatt elköltött pénzén fenntartott érdeklődésnek örvendő történetfolyamhoz büntetlenül írnak úgy folytatást, hogy a korábban lefektetett dolgokat semmibe veszik?
Igen, tudom, abban a kánonban vállalhatatlan baromságok is voltak, és számtalan ellentmondás. De akkor is lehetetlennek képzeltem, hogy
Jenőfi Norbert 2003-as jóslata megvalósul. Ő akkor ezt a lehetőséget is előrevetítette:
„sutba dobják a már kialakult háttéranyagot, és teljesen új irányban lépnek tovább”
Azt gondoltam, ilyet nem lehet. És mégis: 2014. április 25-én nyíltan kijelentették, hogy innentől kezdve megtehetnek bármit a
Csillagok háborúja világával mindaddig, míg a már meglevő hat film legfrissebb változatának valamint
A klónok háborúja című animációs sorozatnak nem mondanak ellent. Vagyis minden mást elfelejthetünk. Az összes regényt, képregényt, enciklopédiát, játékprogramot, mindent.
Először azt gondoltam, hogy arcpirító, amit a Disney-féle Lucasfilm művel. Aztán belegondoltam, hogy semmiben sem különbözik George-tól.