(Durva, hogy ez a film már annyi idős, mint az Új remény volt a Special Edition idején.)
Érdekes volt a közönség összetétele. Tök fiatalok, akik láthatóan nem is éltek még 2005-ben.
És a nemek aránya is meglepett. Sok volt a lány, de nem csak a kocka fiúk kíséretként jöttek. Volt egy tízfős lánycsapat, közülük ketten be is öltöztek. Egy köldökruhás Padmé volt és egy női Luke. :)
Aztán elkezdődött a film. Sajnos néha az elalvás kerülgetett, mert annyira de annyira sokszor láttam már, és mostanában mindig tök fáradt vagyok, szóval bizony időnként küzdenem kellett, hogy nyitva tartsam a szememet. De azért mindent összevetve nosztalgikus élmény volt 20 év után ismét moziban megnézni az előzménytrilógia legkomorabb darabját.
Hozzáteszem, hogy szigorúan véve nem pont ezt a filmet láttuk ám 2005-ben. Ugyanis most a 2011-ben, blu-ray-en kiadott verziót vetítik az extra klónszövegekkel és a mohával benőtt vuki háztetővel. Szóval vicces, hogy az egész világon azt reklámozzák, hogy újra levetítik a 20 éves filmet, miközben ez valójában az eredetinek egy 6 évvel fiatalabb verziója. Húsz évesként adnak el egy 14 éves alkotást. :D
Viszont: a filmet ilyen nagy vásznon megtekintve feltűnt egy apróság, amit az elmúlt két évtized alatt sosem vettem észre: Antilles kapitány arcán friss sebhelyek éktelenkednek.
Milyen sztori állhat a sérülései mögött?
Először azt hittem, hogy a sok seb valami izgalmas kivágott jelenet mementója, de nem találtam semmi ilyesmit.
Aztán úgy gondolkodtam, hogy talán a film közvetlen előzményeként bemutatott, Tartakovszkij-féle Klónok háborúja sorozatban lehetett valami, de ezzel is lyukra futottam.
Végül persze meglett a sérülés sztorija; sokkal prózaibb, mint gondoltam. :) A Ralph című ausztrál férfimagazin egyik számában találtam egy interjút az Antillest játszó színésszel. Rohan Nichol elég lazán fogalmazta meg a forgatással kapcsolatos élményeit, íme:
Rohan aztán a rajongókról folytatta a beszámolóját:
Nichol ezután a pénzről mesélt:
És végül a sebhelyek:
Szóval a Rohan Nichol állán levő heg valódi, csak a szemöldökén és az arcán levő seb a sminkesek műve. :) Az Utapaun vívott csatába ugyan nem tudom belehelyezni Raymus Antillest, de mindegy, most már tudom, hogy az ő sebhelyei hasonlóan kerültek bele a filmbe, mint annak idején Darth Maul fülbevalója. :)
Aztán úgy gondolkodtam, hogy talán a film közvetlen előzményeként bemutatott, Tartakovszkij-féle Klónok háborúja sorozatban lehetett valami, de ezzel is lyukra futottam.
Végül persze meglett a sérülés sztorija; sokkal prózaibb, mint gondoltam. :) A Ralph című ausztrál férfimagazin egyik számában találtam egy interjút az Antillest játszó színésszel. Rohan Nichol elég lazán fogalmazta meg a forgatással kapcsolatos élményeit, íme:
Csak anyit tudtam, hogy Antilles kapitány lesz a nevem, és kész. Azt gondoltam: "Baszki, vadászpilóta leszek! Ez az én napom!" Csak miután részt vettem a jelmezpróbán, és rám adták azt a nagy, buzis köpönyeget, akkor döbbentem rá, hogy mégsem vadászpilóta leszek. A dolog előnyös oldala, hogy ha vadászpilóta lettem volna, akkor csak annyi lett volna a szerepem, hogy "Vörös Ötös készenlétben", aztán én is előadhattam volna azt az erőteljes köhögést, amit a Csillagok háborúja szereplői produkálnak, amikor felrobbantják a hajójukat.
Rohan aztán a rajongókról folytatta a beszámolóját:
Tavaly kaptam egy levelet, hogy "Szia, Kolorádóból írok. 15 éve haldoklom leukémiában, a Csillagok háborúja nagyon sokat segített nekem. Szerintem fantasztikus színész vagy, aláírnád ezt a kártyát nekem?" Én meg: "Tényleg? Láttad a Vízizsaruknak azt a részét, amiben szerepeltem?" A kártyát aztán eladta eBay-en.
Nichol ezután a pénzről mesélt:
A fizetés szar volt, no de mit tehettem volna, inkább ne szerepeljek a Csillagok háborújában? Kapok egy ici-pici, aprócska részesedést a játékfigurák eladásából, de hát komoly seregnyi Antilles kapitányt kell megvenniük a kissrácoknak ahhoz, hogy értékelhető lóvé jusson nekem belőle.
És végül a sebhelyek:
Épp megtudtam, hogy R2-D2-val és C-3PO-val lesz egy jelenetem, és ezen járt az eszem akkor is, amikor már a borotválkozáson kellett volna járnia, így természetesen annyira megvágtam magamat, mint még életemben soha. Ömlött a vér az államból, és hát gyakorlatilag összeszartam magamat. Visszarohantam a sminkesekhez, minden csupa vér lett, senki sem tudta, hogy mi tévő legyen velem, csak azt, hogy George nemsokára hívatni fog. Gondoltam, George biztos azt mondja majd: "Miféle elbaszott idiótát hoztatok nekem? Takarodj a díszletemből, te barom!" Amikor végül eljött az ideje, hogy Mr. Lucasszal találkozzak, a kezemmel takartam az arcomat. Aztán elvettem a kezemet, és így szóltam: "Helló, haver, megvágtam magam borotválkozás közben, kurvára sajnálom!" Néhány másodpercig vizsgálgatta az arcomat, és azt mondta: "Emiatt nem aggódnék, a sebet az utapaui csatában szerezted." Nagy kő esett le a szívemről. Mielőtt továbbmentem volna, a sminkesek odaszóltak: "George-nak tetszik a vágás, tehetünk még fel párat?"
Szóval a Rohan Nichol állán levő heg valódi, csak a szemöldökén és az arcán levő seb a sminkesek műve. :) Az Utapaun vívott csatába ugyan nem tudom belehelyezni Raymus Antillest, de mindegy, most már tudom, hogy az ő sebhelyei hasonlóan kerültek bele a filmbe, mint annak idején Darth Maul fülbevalója. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése