Voltam a moziban. Megnéztem a huszadik évfordulója alkalmából újra vetített III. epizódot,
A Sith-ek bosszúját.
(Durva, hogy ez a film már annyi idős, mint az
Új remény volt a
Special Edition idején.)
Érdekes volt a közönség összetétele. Tök fiatalok, akik láthatóan nem is éltek még 2005-ben.
És a nemek aránya is meglepett. Sok volt a lány, de nem csak a kocka fiúk kíséretként jöttek. Volt egy tízfős lánycsapat, közülük ketten be is öltöztek. Egy
köldökruhás Padmé volt és egy női Luke. :)
Aztán elkezdődött a film. Sajnos néha az elalvás kerülgetett, mert annyira de annyira sokszor láttam már, és mostanában mindig tök fáradt vagyok, szóval bizony időnként küzdenem kellett, hogy nyitva tartsam a szememet. De azért mindent összevetve nosztalgikus élmény volt 20 év után ismét moziban megnézni az előzménytrilógia legkomorabb darabját.
Hozzáteszem, hogy szigorúan véve nem pont ezt a filmet láttuk ám 2005-ben. Ugyanis most a 2011-ben, blu-ray-en kiadott verziót vetítik az extra klónszövegekkel és a
mohával benőtt vuki háztetővel. Szóval vicces, hogy az egész világon azt reklámozzák, hogy újra levetítik a 20 éves filmet, miközben ez valójában az eredetinek egy 6 évvel fiatalabb verziója. Húsz évesként adnak el egy 14 éves alkotást. :D
Viszont: a filmet ilyen nagy vásznon megtekintve feltűnt egy apróság, amit az elmúlt két évtized alatt sosem vettem észre: Antilles kapitány arcán friss sebhelyek éktelenkednek.
Milyen sztori állhat a sérülései mögött?