A mozivászon első CG-Falconja

Éveken át azt hittem, hogy az Új remény 1997-es felújított változatának minden digitálisan megalkotott űrhajóját John Knollnak köszönhetjük. De most megtudtam, hogy ez nem teljesen igaz: éppen a kedvencem, az Ezeréves Sólyom volt az, amire Johnnak már nem jutott ideje, ezért delegálta valakinek a feladatot. Ez a valaki egy Scott Pasko nevű pasas; nélküle nem született volna meg az a pillanat, ami számomra annak idején a leglátványosabb újítás volt: a Sólyom felemelkedése a 94-es dokkból.

Scott-tal az utóbbi hetekben csevegünk egymással erről a projektről, és megtudtam pár érdekességet tőle. :)

A Star Wars rajongó Scott főiskolás korában egy form•Z nevű 3D modellező szoftverrel – pusztán saját szórakoztatására – megalkotta az X-szárnyú, a TIE-vadász és az Ezeréves Sólyom modelljeit. Ekkor még nem is tudta, hogy már zajlanak a film újrakiadásának előkészületei. A főiskola után egy Electric Image nevű cégnél helyezkedett el. Még egy éve sem dolgozott ott, amikor egy nap a felettese feldúltan szólt neki, hogy azonnal menjen a tárgyalóterembe. Scott megijedt, hogy ki akarják rúgni. Bement a konferenciaterembe, ahol a tárgyalóasztal másik végén ülve a főnökei bámulták az asztalt, rá sem akartak nézni. Az egyikük belekezdett a mondandójába, hogy „Scott, tisztában vagyok vele, hogy keményen próbálkozol, de tudod, hogy ez egy kegyetlen iparág”. Szegény srác majdnem maga alá piszkított az ijedségtől, és azon gondolkodott, hogyan fogja elmondani a családjának, hogy elvesztette álmai állását. Ezután a főnöke egy Fed-ex borítékot csúsztatott az asztalra. Scott belenézett, és egy CD-t látott benne, az Ezeréves Sólyom minden szögletéről készült apró előnézetekkel. A főnök annyit mondott: „ha jól megépíted, használni fogják”.
1995-ben tehát Scott Paskónak abban a megtiszteltetésben lett része, hogy elkészíthette az Ezeréves Sólyom digitális verzióját az Új remény felújított változata számára, s mindezt a főnökei úgy adták elő neki, mintha ki akarnák rúgni. :)

 
Ahogy azt 2016-ban magam is leírtam, az Új remény eredeti kiadásában használt 150 centiméteres Falcon-modell túl nagy és nehéz volt, emiatt nem volt semmi dinamika a mozgásában, mindig csak egyenes vonalban haladt, így nem voltak túlságosan látványosak a jelenetei. Ezért később az ILM megépítette a 80 centis modellt A Birodalom visszavág számára, és Han teherhajója máris képes lett az asztroidák között piruettezni. Szóval Lucas bátyánk a felújításkor hozzá akart adni egy kis dinamizmust az Új remény Sólyom-jeleneteihez is. Így hát elővették a 80 centis Falcont a raktárból, és készítettek róla 45 fényképet különböző nézetből, amely képeket aztán elküldték egy Kodak CD-n Scottnak, hogy ezek alapján próbálja meg digitálisan megépíteni a hajót. Ez volt az egyik fénykép a 45-ből:

(Láthatóan Lando ül a volánnál, hiszen utoljára A Jedi visszatérhez használták a modellt.)

A projekt teljes titoktartás mellett zajlott, Scott viszont szabad kezet kapott. Az a szintű komplexitás, amit a mindenféle kis apró bizbaszokkal rendelkező Ezeréves Sólyom digitális megalkotása jelentett, akkoriban teljesen új terület volt, és senki sem tudta, hogy egyáltalán jól fog-e sikerülni. Ezért teljesen rábízták Scottra a dolgot, zéró irányítást kapott. Maximum drukkolni tudtak neki.
Scott a tökéletességre törekedett, de sajnos nem volt elég ideje. Például a Falcon bal oldalán lévő gribliket egyszerűen csak tükrözte a jobb oldalról. Ez máig rettentően zavarja őt, de a határidő szorította, a számítógépek pedig lassúak voltak akkoriban. Végül többek között ezt a képet küldte el jóváhagyásra az ILM-nek:

Scott volt kedves elküldeni nekem egy rövidke videót, melyben az összes olyan új űrhajós pillanat látható, ami a film 1997-es változatába bekerült (tehát a Falconon kívül X- és Y-szárnyúak valamint TIE-vadászok is), de dátumpecsétekkel megspékelve! Azaz megvan, hogy melyik snitt mikor készült el. Szívesen beágyaznám ide a videót, de megkért, hogy ne osszam meg senkivel. Mindenesetre így már tudom, hogy Scott modelljét összesen 7 pillanatban használták fel a filmben, és most időrendbe teszem őket dátum szerint. :)

• 1995. október 22: a rohamosztagosok figyelik az utcán, hogy a hajó az égbe emelkedik
• 1995. október 24: a Falcon közeledik a Yavin vöröslő gömbje felé
• 1995. október 25: tovább halad, s közben a Yavin mögött feltűnik a bolygó negyedik holdja
• 1995. december 9: a magányos őrszem egy különös szerkezettel követi a mozgását, amint a Sólyom leszáll a fák közé
• 1996. február 15: a Sólyom és a lázadó vadászgépek a felrobbanni készülő Halálcsillagtól távolodnak
• 1996. március 29: a Falcon fentről nézve kiemelkedik a 94-es dokkból (a kedvencem)
• dátum nélkül: a Sólyom röpte, miután Vader hajója kisodródott az űrbe

Ebből a felsorolásból viszont hiányzik az a pillanat, amikor a Sólyom a Halálcsillagban dokkol. Ez is felújításra került, hiszen a hajó a 150 centis változatról nyilvánvalóan a 80 centis modellre változott.

Kérdeztem Scottot, hogy ezzel mi a helyzet, de azt felelte, hogy ez már nem az ő digitális modellje. Biztosra veszi, hogy ez a tényleges, megépített makettről egy fotó, amit odamontíroztak (én is erre gyanakodtam egyébként, mert ez már nagyon nem néz ki digitális alkotásnak). Szóval itt valójában A Birodalom visszavág Falcon makettje látható az Új reményben. :)

1997 előtt senki sem tudta, hogyan néz ki a Sólyom hátsó része, ha a hajtóműve épp nem üzemel. Én például annak idején csak egy nagy, téglalap alakú lyukat képzeltem oda. :) ’97-ben nagy újítás volt, amikor kiderült, hogy a Falconon ott egy rács is van.

Kérdeztem Scottot, hogy ez az ő ötlete volt-e. Azt felelte, hogy nem; a rács magától John Knolltól származott, és még Scottnak is meglepetés volt, hiszen amikor ő leadta a modellt, akkor a rács még nem volt ott.

Minthogy Scott maga is a Birodalom-Sólyomról kapott fényképek alapján dolgozott, így sajnos kialakult némi ellentmondás is a hajó leszállótalpainak a számát illetően. Az Új reményben ugyebár elöl nem voltak még ott azok a nagy dobozok a teherhajó hasán, amik a későbbi filmekben már igen.

A digitális Falconon viszont már jelen vannak, és például a Halálcsillagtól való meneküléskor a sasszeműek simán kiszúrják.

Scott szerint ez senkit sem érdekelt, és soha nem is beszéltek róla. Ő egyszerűen csak követte a fotókat, és kész.
Ekkor felhívtam a figyelmét, hogy a Falcon hátsó részén látható függőleges lapok (David West Reynolds Fantasztikus gépezetek című könyve szerint üzemanyagnyomás-stabilizálók) elhelyezkedése viszont mégis a 150 centis modellt követi, nem a 80 centiset.

Szóval mégsem mindig követte a fotókat? Scott erre már nem tudott érdemi választ adni. :D

Aztán szóba hoztam A Birodalom visszavág felújított változatát is. Hiszen ott is látható két új pillanat az Ezeréves Sólyommal: az egyik, amikor a csillagromboló szemetelése után a Sólyom elindul, és követi őt Boba Fett (erre Scott már nem is emlékezett); a másik pedig a Felhővárosba érkezéskor a tornyok közötti repülés.

Scott szerint ez a modell már nem az ő műve, nem is úgy néz ki (ezt én is megfigyeltem annak idején, a 2016-os esszém írásakor). Azt állítja, hogy a Birodalomban látott digitális Falcon modell a LucasArts munkája. Tehát a számítógépes játékprogramokat készítő divízió szállította a filmhez a modellt! Ez nekem egy tök érdekes új infó! :o
De vajon miért nem az övét használták, ha egyszer rendelkezésre állt? Miért érték be a sokkal gagyibb LucasArts modellel? Scott szerint Knoll azt mondta neki, hogy azért volt jó az egyszerűbb modell a Birodalomban, mert azokban a jelenetekben úgyis gyorsan mozgott a hajó, tehát nem volt szükség nagy részletgazdagságra.


A dologban egyébként az a szomorú, hogy Scott nem kapott egy árva centet sem az egészért, és még csak nem is dolgozhatott rajta munkaidőben. Így hát mindig munka után, éjjelente és hétvégente dolgozott a projekten, 3 hónapon keresztül. Természetesen ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miért ingyen csinálta, de Scott azt mondja: „Viccelsz velem? A Sólyom gyerekkorom óta lenyűgözött, ha kapsz egy ilyen lehetőséget, nem kérsz SEMMIT. Egyszerűen megcsinálod.”
Scott jutalma az volt, hogy amikor a modellt átadták az ILM-nek, Dennis Muren felhívta őt telefonon, gratulált neki, és megígérte, hogy ki lesz írva a neve a stáblistán.
Én ezt most gyorsan le is ellenőriztem, és tényleg ott van. :)

Viszont, mivel nem kapott fizetést érte, ezért a filmben használt digitális modell az ő saját tulajdona maradhatott. Máig megvan neki az eredeti fájl, csak épp a form•Z mostani verziójában már nem tudja megnyitni. :D (Vagyis meg tudja, de egy csomó apróság hiányzik róla, mintha egyszerűen eltűntek volna a griblik a hajóról.)

 
Amikor 1997-ben bemutatták a felújított változatot a moziban, Scott a kollégáival együtt ment el megnézni a filmet (éspedig a híres Mann kínai mozijába). Egy álom vált valóra számára, könnyek szöktek a szemébe, amint a saját művét látta a vásznon megelevenedni.
Én pedig most tök boldog vagyok, hogy ismét egy olyan fickóval sikerült értekeznem, aki valamelyik Star Wars filmben látott Ezeréves Sólyom alkotója volt. Lorne Peterson, Paul Huston, Michael Pangrazio és Jay Machado után Scott Pasko már az ötödik a listámon. :)